Gyógynövények mint gyógyszerek · Egészség, vitalitás, harmónia

Gyógynövények mint gyógyszerek

A gyógynövényeknek hosszú történelmük van a betegségek kezelésében. A hagyományos kínai orvoslásban például a gyógynövények írásos története több mint 2000 évre nyúlik vissza, és a nyugati gyógynövényszakértők is ugyanilyen régóta használják a "gyomokat" bajaink kezelésére. Mindannyian ismerjük a fokhagyma, a kamilla, a borsmenta, a levendula és más közismert gyógynövények erényeit.

A gyógynövények iránti érdeklődés ismét növekszik, elsősorban a gyógyszeripar részéről, amely folyamatosan keresi az "új gyógyszereket" és a hatékonyabb anyagokat azon betegségek kezelésére, amelyekre jelenleg kevés vagy egyáltalán nincs gyógyszer.

Tekintettel a gyógynövények nagyon hosszú hagyományos használatára és hatékonyságuk széles körű bizonyítékaira, felmerül a kérdés: miért nem ösztönöznek minket általában a hagyományos gyógynövények használatára a szintetikus, hiányos gyógynövény-másolatok, úgynevezett gyógyszerek helyett, figyelembe véve a milliókat, amiket ezeknek a látszólag nehezen megtalálható anyagoknak a kutatására költenek?

A gyógynövényeket kincsként kezelik az ősi kultúrákban és a gyógynövényszakértők körében, és sok úgynevezett gyom aranyat ér. A pitypang, a nadálytő, a digitális (gyűszűvirág), a mák, a máriatövis, a csalán és sok más növény jól kutatott és megalapozott gyógyászati tulajdonságokkal rendelkezik, amelyeknek kevés, ha egyáltalán van versenytársa a gyógyszeriparban. Sok közülük valójában gyógyszeripari készítmények alapját képezi.

A londoni Királyi Botanikus Kertekben jelenleg is kutatják olyan szerény növények gyógyászati tulajdonságait, mint a pitypang, amelyről úgy vélik, hogy életmentő gyógyszer forrása lehet rákbetegek számára. A korai tesztek arra utalnak, hogy kulcsszerepet játszhat a rák elleni küzdelemben, amely évente több tízezer ember halálát okozza.

Sajnos, mint oly gyakran, úgy tűnik, hogy ez a tudóscsoport is aktív összetevőket keres, amelyeket később szintetizálhatnak és gyógyszerekké alakíthatnak. Ez nem az a mód, ahogyan a gyógynövényeket hagyományosan használják, és funkcióik elkerülhetetlenül megváltoznak, amikor az aktív összetevőket izoláltan használják. Ez olyan, mintha azt mondanánk, hogy egy autónak csak a motorja fontos – semmi másra nincs szükség...

Tehát miért van szükség az "aktív összetevők" izolálására?

Tudósként megértem a tudományos folyamat szükségességét annak megállapítására, hogy egy adott gyógynövény hogyan hat egy adott betegségre vagy kórokozóra, és miért és hogyan teszi ezt. De - és ez egy NAGY de - kínai orvosként azt is megértem, hogyan kell gyógynövény-kombinációkat választani és felírni, amelyek szinergikus hatással rendelkeznek, hogy ne csak a betegséget kezeljék, hanem az esetleges alapbetegséget és magát a beteg embert is. Ez nagy különbség, és nem könnyen tesztelhető a standard tudományos módszerekkel.

Gyanítom, hogy az egyik ok, amiért nem követik a fenti eljárást, az, hogy a gyógyszeripari cégeket valójában nem érdekli a gyógynövények egészének hatása, hanem inkább az, hogy tudnak-e izolálni egy olyan terápiás anyagot, amelyet aztán olcsón lehet gyártani és új gyógyszerként forgalmazni - és persze ott van a pénz...

A probléma ezzel a megközelítéssel az, hogy az olyan gyógynövények, mint a nadálytő, a pitypang és más növények általában százával, ha nem ezrével tartalmaznak olyan kémiai vegyületeket, amelyek kölcsönhatásba lépnek egymással, de sok közülük még nem ismert és nem gyártható. Ezért van az, hogy a gyártott gyógyszerek, amelyek az úgynevezett hatóanyagokon alapulnak, gyakran nem működnek, vagy mellékhatásokat okoznak.

Az aszpirin klasszikus példa erre. A szalicilsav az aszpirin tablettákban lévő hatóanyag, amelyet először a fehér fűzfa kérgéből izoláltak. Viszonylag egyszerű vegyület, amit szintetikusan elő lehet állítani, azonban az aszpirin ismert arról, hogy gyomorirritációt, és néhány esetben a gyomorfal fekélyesedését okozhatja.

A fehér fűzfa kérgéből készült növényi kivonat általában nem okoz gyomorirritációt az úgynevezett "nem aktív összetevők" miatt, amelyek szintén megtalálhatók a kéregben, és amelyek funkciója a gyomor nyálkahártyájának védelme, így megelőzve a gyomorfal fekélyesedését.

Tedd fel magadnak a kérdést: melyiket választanád - mellékhatásokat vagy mellékhatások nélkülit? Nagyon egyszerű a válasz, nem igaz?

Akkor miért nem használják gyakrabban a gyógynövényeket, és miért tömnek gyógyszeripari utánzatokat a torkunkba? A válasz az, hogy a gyógyszeripari vállalatoknak kevés vagy semmi pénz nincs a gyógynövényekben. A gyógynövényeket már feltalálták, könnyen nőnek, könnyen szaporodnak, és többnyire szabadon hozzáférhetők.

Továbbá, a helyesen felírt és összeállított gyógynövénykészítmények általában egy idő után megoldják a beteg egészségügyi problémáját, így nincs szükség a készítmény további szedésére - ez azt jelenti, hogy nincs ismétlődő eladás... nincs folyamatos receptírás... nincs folyamatos probléma.

A gyógyszerek ezzel szemben elsősorban a tünetek enyhítésére törekednek - ez azt jelenti: folyamatos konzultációk, folyamatos eladások, folyamatos egészségügyi problémák - mit gondolsz, melyik a jövedelmezőbb javaslat...?

Ne érts félre, ez nem azt jelenti, hogy minden gyógyszer utánzat, vagy hogy a gyógyszeripari készítmények egyike sem gyógyít betegségeket vagy kórokat - vannak életmentő készítmények, amelyek kétségtelenül felbecsülhetetlenek. A gyógynövénykivonatok azonban hasonlóan hatékonyak lehetnek, de nem népszerűsítik őket, és nagyon alulhasználtak.

A napi hírek tele vannak olyan "felfedezésekkel", amelyek szerint egyes gyógynövények lehetséges gyógymódot jelenthetnek erre vagy arra, mint például a pitypang és annak lehetséges rákellenes tulajdonságai. A lényeg az, hogy ezeket a gyógynövényeket a megfelelő módon kell vizsgálni. Nem csak "egy aktív összetevőről" van szó. Többnyire százával tartalmaznak összetevőket, és egy-két összetevő izolált alkalmazása nem az, ami a gyógynövényeket hatékonnyá teszi. Emellett a gyógynövényszakértők ritkán írnak fel egyetlen növényből álló kivonatokat. A gyógynövényszakértők általában különféle gyógynövényeket kevernek össze, hogy olyan keveréket készítsenek, amely nemcsak a fő tüneteket kezeli.

A kínai orvoslásban például szigorú hierarchikus rend van minden gyógynövényes receptben, ami jelentős tudást és tapasztalatot igényel az orvos részéről. Az a tény, hogy az elsődleges vagy fő gyógynövénynek vannak olyan aktív összetevői, amelyek specifikus élettani hatással bírnak, nem jelenti azt, hogy a többi gyógynövény nem szükséges a készítményben. Úgy tűnik, ezt a tényt figyelmen kívül hagyja a gyógyszeripar a betegségeket kezelő új gyógyszerek gyártásának igényében.

Tudva, hogy a gyógynövények olyan hatékonyak, hogy potenciálisan sok betegség kulcsát hordozzák, olcsók és évezredek óta bizonyították értéküket, miért van az, hogy a gyógynövényes orvoslás még mindig nem áll az orvosi kezelések élvonalában, és sok ortodox orvos és gyógyszeripari cég hókuszpókusznak tartja... hmmm.

2 comments