Van olyan oktatóanyag, amit megvettél, de nem dolgoztál fel soha? Bevallom nekem van. Nem szoktam ebbe belegondolni, de végülis kidobtuk a pénzt az ablakon. Inkább elmentem volna egy jó kávézóba az árából. Sőt... a fenébe, több kávézóba is.
Valójában értéktelen az az oktatóanyag? Biztosan nem, csak a pillanat hevében megvettem, de akkor éppen nem volt elég motivációm, hogy feldolgozzam (és azóta sem). Tudod, olyan ez, mint amikor valaki beiratkozik az edzőterembe, de aztán sosem megy el. Ismered ezt a helyzetet? Ha nem, a levél végén leírok egy hasonló sztorit.
Ez a baj az örökös hozzáféréssel és a dobozos oktatóanyagokkal. Felrakod a polcra, belepi a por. Aztán le se törlöd, mert két hétig prüszkölnél. (Utálok takarítani... porallergia)
Sok ügyfelünk ezt csinálja... Na jó, elárultam magam ... Velem is előfordult, így nem ítélek el senkit. Viszont az a baj, hogy eredmény sem lesz.
Ezért nem dolgozunk fel olyan tananyagokat, amiket ingyen kapunk. Csak belépünk az ingyenes csoportba és azt mondjuk, "ok, majd benézek, ha lesz rá időm". De tudod mit? Ebben az ingyenes csoportban, ahova csatlakoztál, vannak élő kérdések és válaszok órák, heti kihívások és kurzusok, amiket azonnal elkezdhetsz!
Kezdj cselekedni, ne halogasd tovább!
Ja, és íme egy hasonló sztori az edzőteremről:
Kovács elhatározza, hogy formába hozza magát, ezért beiratkozik egy edzőterembe. Az első héten lelkesen jár, aztán egyre ritkábban. Egy hónap múlva a recepciós megkérdezi:
- Kovács úr, miért fizet havonta, ha alig jön?
- Tudja, olyan ez, mint a diéta. Amíg fizetek, addig legalább lelkiismeret-furdalásom van.